Ézs 55:1 Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet (H2461), nem pénzért és nem fizetségért!

Mi az a kásrut?

Ha a zsidó étkezésről beszélünk, ez a fogalom kihagyhatatlan. Ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Az emberek többsége ennek a szónak az alapalakját ismeri, amely az ‘alkalmas, megfelelő, tetsző, a vallási előírásokkal összhangban lévő’ jelentésű kóser szó. Azt is tudnunk kell viszont erről a fogalomról, hogy nem csak az étkezésben van szerepe, hanem egy pontosan körülhatárolt jelentéssel bíró rituális kifejezés, így minden olyan dologra is alkalmazható, amely a háláchá (a parancsolatok megfelelő alkalmazása) elvei szerint készül. Azonban legtöbbször a hagyományos zsidó konyhához kötjük. A kóser ellentéte a tréfa vagy tréfli, amely minden, ami nem kóser.

Egy zsidó ember nem azért étkezik kóser-módra, mert az szerezne neki örömet, vagy mert használna az egészségének, vagy mert a Biblia határozottan utasítja erre, hanem azért, mert a kóser étkezési szabályokat isteni parancsolatoknak tekinti, mert erre kötelezi a hit.

Minden kóser állatból származó tej kóser. A tejes ételekkel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy húsos ételekkel nem keverhetők. A Szóbeli Tóra az előzőekben már említett – „ne főzd a gödölyét anyjának tejében” (2 Móz. 23,19; 34,26; 5 Móz. 14,21) – parancsolatból vezeti le a hús és a tej vegyítésének tilalmát. Ez kóser állattól fejt tejre is vonatkozik.

A húsos és tejes ételeket nem szabad sem ugyanabban az edényben főzni, sem tálalni, akkor sem, ha időben elkülönül a két étkezés. A mindkétféle ételre használt edény nemkóserrá válik. Hogy ez ne történjék meg, érdemes más formájú, színű, méretű edényeket használni. Húsos étel után 3-6 óra várakozási idővel lehet tejes ételt enni, mivel a húsos étel lassabban emésztődik. Viszont tejes étel után lehet húsosat enni úgy, hogy vízzel szájat kell öblíteni, majd az asztali áldást még egyszer el kell mondani, mintha új étkezésbe fognánk.

Ha sajtot készítettek, s nem volt olyan oltó, ami biztosan rituálisan levágott állat gyomrából készült, akkor füge nedvét vagy más növényi oltót használtak, nehogy tisztátalan legyen a sajt. A cháláv Yisrael (חֲלֵב יִשְׂרָאֵל) olyan tejet jelent, amelynek fejésénél egy – a szabályokért felelős – zsidó jelen volt, aki igazolni tudta, hogy az fejés a vallási szabályok betartásával történt.

A Szodoma és gomolya című könyvet megrendelheted személyes átvétellel ITT.

Ha a Sajtkorszakkal együtt kéred, akkor IDE kattints.

Házhoz szállítva ITT érheted el.

Sajtkorszakkal együtt pedig ITT.