Esküszöm, nem tudom. Egyszer csak jött, látott, győzőtt, s azóta is itt van, nem ereszt a markából. Viszont cserébe éltet, táplál, erőt ad. Csak érteni kell a nyelvén. Na, meg a vállalkozás, a marketing, a vásárlók nyelvén. Amit a sajt nélkül nem biztos, hogy megtanultam volna.

A feleségemnek van egy elmélete a sajtozáshoz való vonzódásomról. Ugyanis nagyon szeretek főzni. De. Nem tudok keveset főzni. Ha egyedül vagyok is, nem tudok három napnál és négy személynél kevesebbre főzni, egyszerűen nem megy. A 200 literes üstben való munka viszont olyan lehet a tudatalattimnak, mint a felnőtt madaraknak a fióka sárga csőrének látványa, egy kulcsinger, amitől kielégül az óriási főzés iránti vágyam. Természetesen a madaraknak nem a főzési vágyuk teljesedik be, hanem az etetési ösztönük. 

Na, igen, és a feleségem, Szilvi. Mert ketten vezetjük a vállalkozást. Tőle, az ő racionális rendszereitől működik a műhely. Ő az ész, én az erő. Sokáig nem hallgattam rá, s közel is kerültünk a megszűnéshez. De mostanra már helyreállt a rend és zökkenők nélkül megy a szekerünk.

Ez nem mindig volt így. A kezdetek elég rázósak voltak. Az első 6 liter tejet egy bográcsban, tűz fölött melegítettük, majd egy eperfára tettük ki csöpögni. Két nap múlva már 15 litert vettem. És akkor kezdetét vette egy, innen ámokfutásnak tűnő folyamat, ami amúgy nagyon sok tudást, tapasztalatot is adott, de egy olyan életmódot követelt, ami fenntarthatatlan hosszú távon. Sok (néha feleslegesen) átsajtozott, átvezetett éjszaka, hatalmas helypénzek, bizonytalan kimenetelű rendezvények, több (szintén felesleges) alkalmazott eltartása, felhalmozódó adósságok, állandó fáradtság szegélyezték ezt az utat. Sokat költöztettük a műhelyt. Végül több debreceni, egy leégett kabai, egy hortobágyi műhely után állapodtunk meg a Debrecen belvárosában álló Tímárházban. 

Aztán jött a teljes csődöt hozó 2017-es adventi vásár, ami után átgondoltuk az igényeinket és lehetőségeinket. Azóta elsősorban termelői piacokon értékesítünk, ahol megtaláltuk az igazi helyünket, ahová szeretettel megyünk és szeretettel várnak minket hétről hétre. A jobb szervezés miatt felszabadult időben sokkal jobban el tudok mélyülni a sajtok világában, jobb, szebb sajtokat készítünk. Van idő tanulmányozni új recepteket, kísérletezem új sajtokon, amelyek szép lassan megjelennek a kínálatban is.