Cseréptöredékek igazolták, hogy őseink már 9000 éve biztosan fogyasztottak tejet

Az élet egyik nélkülözhetetlen velejárója a táplálkozás, az élő szervezet energiafelvétele. A táplálkozás képessége nélkül az Élet már az első próbálkozásoknál saját dugájába dőlt volna. A táplálék tehát, legyen az oxigénmentes környezetben elfogyasztott kén- és vasalapú táplálék, vagy a jól ismert oxigéndús időnkben elfogyasztott sokfogásos szénalapú fine dining vacsora, mindig is központi szerepet játszott az élőlények életében. 

A kisebb-nagyobb földtörténeti változások mindig felborították az éppen akkor létezők étrendjét, s az élőlények vagy alkalmazkodtak egy új menühöz, vagy csöndben kihaltak. Az emberiség életében is voltak ilyen események. A mai létünk szempontjából döntő változás körülbelül 12 000 éve következett be. Ez volt az utolsó jégkorszak vége. Az idő melegebbre fordult, a fő megélhetést biztosító pleisztocén megafauna tagjai, mint a mammut, az óriás szarvas, a gyapjas orrszarvú, a pusztai bölény és az ütődött lajhár eltűntek a hideg sztyeppekkel együtt és a szórakoztatóiparban folytatták karrierjüket.

A Homo sapiens előtt is a változtatás, illetve a drasztikus létszámcsökkenés útja állt. A mezőgazdasági forradalom elnevezés úgy hangzik, mint egy gyors, robbanásszerű folyamat, ám a gyökerei kimutathatóan legalább 23 000 évesek, amikor már egyes fűfélék magjait pörkölve fogyasztották őseink. A gabonák letelepedést serkentő hatása és a hús elérhetőségének csökkenése arra késztette találékony ősünket, hogy kisebb testű csordaállatokat tartson fogságban a lakóhelye közvetlen közelében. Ezek az állatok voltak a kecske és a juh. Később csatlakozott a házi kedvencekhez a szarvasmarha és a sertés.

Ezek az állatok kezdetben élő húsraktárként szolgáltak, megkönnyítendő a vadászok terhét. Később viszont megjelentek más haszonvételek is, például a tej, a gyapjú és a vonóerő.

Egy új tanulmány szerint az emberiség kimutathatóan már legalább 9000 éve fogyasztja a háziasított kérődzők, azaz a kecske, a juh és a szarvasmarha tejét. A kutatók spanyol, francia, olasz, görög és török lelőhelyekről származó, több mint 500 őskori cseréptöredéket elemeztek tejtermékek nyomai után kutatva.

A 82 lelőhelyre kiterjedő kutatásban állati zsírok, csontok maradványait is vizsgálták, amelyek alapján következtetni lehet arra, hogy az i. e. VII-V. évezredben élt emberek hogyan hasznosították a háziállataikat.

Az őskori tej- és húsfogyasztással kapcsolatos információk segítenek megérteni a kérődző állatok háziasításának folyamatát. Az edényeken talált zsír- és csontmaradványok alapján a tejtermelés általánosan elterjedt volt a Mediterráneum keleti és nyugati medencéjében is, azonban az Észak-Görög területeken inkább a húsukért tartották az állatokat.

A többi emlőshöz hasonlóan a korai emberek is képtelenek voltak felnőttkorban a tejcukor emésztésére. A nyers tej feldolgozása, fermentálódása során a tejsavbaktériumok lebontják a laktózt, így a tej tápanyagai minden kellemetlenség nélkül fogyaszthatóvá váltak az állattartó közösségek felnőtt tagjai számára, ami így előnyt jelenthet az ínséges időszakokban.

A rendszeres tejtermék fogyasztás hatására bizonyos mutáció következett be az embernél. A hatása pedig az, hogy az ezzel a mutációval rendelkező embertársaink felnőtt korban is meg tudják emészteni a nyers tejet. Az egyik mutáció pont itt, a Kárpát-medencében történt körülbelül 7500 évvel ezelőtt és ennek köszönhetően az észak-európai népek 80-100 %-a képes a tejcukor lebontására.

A földrajzi környezet is nagyban befolyásolta mind a háziasított állatok fajtáját, mind a hasznosítás módját. A földművelésre alkalmatlan sziklás területeken kecskét és juhot tartottak, az alföldek nedves legelőin pedig marhát. A tejtermékeknek ott lehetett nagyobb jelentősége, ahol mostohábbak voltak a körülmények az élelemtermelés más ágai számára. A korai tejtermékek, mint az aludtej, a jogurt és a belőlük készült szárítással, sózással tartósított termékek segítették a korai földművesek túlélését és a mezőgazdaság elterjedését a Földközi-tenger nyugati medencéjében.

A Sajtkoszak című könyvemben elolvashatod az egész folyamatot az Ősrobbanástól napjainkig… A könyv első 85 oldalát a innen tudod letölteni . Sőt, ha rögtön meg szeretnéd vásárolni, megteheted itt könyvalakban, itt pedig digitálisan.

A feladat:

Töltsd le!

Olvasd el!

Szeress bele!

A többit rád bízom…

Nagy Magyar Sajttörténet előrendelés:

https://sf.sajtmagus.hu/t/r/nagy-magyar-sajttortenet-elorendeles 

Nagy Magyar Sajttörténet – A Kárpát-medence és a magyarság tejtermékeinek története teljes ár: 5000 Ft

Nagy Magyar Sajttörténetl e-book még a nyomdába kerülés előtt 3000 Ft

Sajtkorszak e-book 3800 Ft

Sajtkészítő kisokos. Sajtos szótár és bibliográfia e-book 3000 Ft

Hogyan készíts tökéletes sajttálat e-book 2500 Ft

A Biblia tejtermékei sajtkészítő szemmel e-book 3000 Ft

10 %-os sajtvásárlási kupon

A teljes, 20 300 Ft értékű csomag csak 3900 Ft-ért

Nagy Magyar Sajttörténet teljes csomag:

https://sf.sajtmagus.hu/t/r/nagy-magyar-sajttortenet-teljes-csomag

“Tej, túró, tejfel…” avagy a Nagy Magyar Sajttörténet, azaz a Kárpát-medence és a magyarság tejtermékeinek története I-II-III. rész – teljes ár: 15000 Ft

Nagy Magyar Sajttörténet I-II-III. rész e-book még a nyomdába kerülés előtt 9000 Ft (2024. január, április, szeptember)

A III. rész megjelenésével díszdoboz az egész sorozatnak

Sajtkorszak könyv: teljes áron 5800 Ft, kedvezményesen 5000 Ft

Sajtkorszak e-book 3800 Ft

Sajtkészítő kisokos. Sajtos szótár és bibliográfia e-book 3000 Ft

Hogyan készíts tökéletes sajttálat e-book 2500 Ft

A Biblia tejtermékei sajtkészítő szemmel e-book 3000 Ft

10 %-os sajtvásárlási kupon

A 41 300 Ft értékű csomag most 18 000 Ft-ért

A bejegyzés az alábbi cikk és korábbi kutatásaim alapján készült:

https://www.york.ac.uk/news-and-events/news/2016/research/dairying-prehistoric-milk/